Minden zenei stílusnak megvannak a maga rajongói. Számtalan ember rajong, a Hip-Hop-ért vagy a komolyzenéért. Hozzám is közel állnak ezek a stílusok (a hip-hop nem), de leginkább a keményebb vonalat érzem igazán magaménak
Kis hazánkba is, -meglepő módon, elég hamar elért a METAL. A nyugati zene, az őrült csörömpölés a mi fiataljainkat is megfertőzte és kezdtek alakulni a kisebb nagyobb zenekarok.
Kezdet kezdetén Heavy metal (Alice Cooper, Black Sabbath) volt a domináló, de mára már rengeteg stílus fellelhető, így mindenki megtalálhatja a hozzá illőt. Goth metal (Paradise Lost) a melankólia és/vagy a komolyzene kedvelőinek. Komolyzene? Igen; a sok együttesből kiemelnék egyet, példa képen: EPICA.
A hölgy, aki a zenekar énekese, operaénekesnek is beillene, és akkor még a kórust meg sem említettem. Folk (Skyclad), Szinfónikus (Emperor, Epica, Haggard), Industrial (Rammstein, Die Krupps), Progresszív (Opeth), Metal műfajok is a sokszínüséget tükrözik. Hangszerelésben is a változatosság a jellemző, dob gitár alap, népi hangszerek, kórus, vagy egy nagy fémhordó is meglelhető a repertoárban.
Ott van még a Death metal, mely stílus rajongói elég szép számmal megtalálhatóak szerte az országban. Hogy itt is megemlítsek (ajánljak) egy bandát : IN FLAMES.
Pörgősebb, ütemesebb zene kedvelőinek ott van a Power metal (Static X)
A sötét borongós zene hívei a Black metalban találhatják meg számításukat.
Komor, pesszimista, tudatosan más, tudatosan nonkomformista, szembefordul a megszokott társadalmi normákkal. A Black metal a Heavy metal mellett a legismertebb és legnagyobb prioritással rendelkező stílusirámyzat. Magyarországon is rengeteg követőre talált már az „őskortól” kezdve: Detonátor, Fantom, Tormentor.
A főbb irányzatok ezek voltak, természetesen még van jópár műfaj, de bevezetésnek; hogy egy kicsit ízlelgessük a témát, ennyi bőven elég.
Egy „átlag” embernek, ha metal, akkor Metallica! (természetesen külföldön), de nekünk a metált a Pokolgép jelenti.
A pokolgép 1980-as években alakult és a mai napig élnek és virulnak.
Kusza, bilincses időszak volt térségünkben, így kétséges volt jövőjük. De a kezdeti nehézségek sem tudták megingatni a pár fiatal fanatikus elhatározását, miszerint ők Rock zenészek lesznek. Heavy Metal és semmi más! sosem adták fel hitüket, még a pénzért sem; (kiadójuk egy Hard Rock albumot erőltetett rájuk, mondván az kelendőbb, de ők nem tudtak nyugodni, és folytatódott az igazi zenéjük).
A rajongók mellet, a rendszer is elismerte munkásságuk jelentőségét, és letöltendő börtönbüntetéssel jutalmazta. Plakát, hirdetmény tilos volt, így próbálták megfojtani a lángot.
A srácok ezt is megoldották, a koncert előtti napokban fehér papírokat ragasztottak ki szerte a városban, majd másnap filccel felírták a helyet és időt. A tömeg, -mert tömeg gyűlt össze hihetetlen számokat ért el. Gondolkodjunk csak el ezen. A publikum egy nappal az esemény előtt tudja meg a helyet és időt, és még így is egy horda gyűlik össze! Melyik együttes tud még ilyen elismeréssel büszkélkedni?
„Változnak az idők és változnak az emberek!”
Ez a zenekarra is igaz, hiszen az énekes (és még sokan mások), Kalapács József kivált, de nem veszett el; Kalapács együttest alakított, és mai is ott zenél. Több ember cserélődött, új zenekarok alakultak …
A fa új hajtásokat eresztett. Kellett az a 2-3 hosszú hajú suhanc, hogy kis hazánkban is létrejöhessen valami fontos, valami jó. „Egy bolond 100-at csinál!” Egy téglát kellett kiverni, hogy átszakadhasson a gát. És alakultak is szép számmal az új formációk, minden színben és formában.
Hogy válaszoljak is a feltett kérdésemre:
Buszon ülve zenét hallgatva: Fear Factory –Freedom or Fire közben ötlött eszembe ez a cikk.
Miért szeretem a FÉMzenét: Mert lüktet, mert ordít, mert ÉL! Érzés van benne, és érzést kelt bennem! Szenvedély, erő, pörgés. Felállni és ugrálni, őrjöngeni (na nem a buszon) ordítani az énekessel, érezni, hogy él az ember, hogy lüktet benne a vér.
A zene adjon egy hangulatot, adjon egy érzést, adjon erőt. A metal az, ami ad, ami igazán nagyot üt, életre kelt.
Remélem felkeltettem annak is az érdeklődését a metal iránt, aki csak a sztereotípiák után ítélt. Meg kell hallgatni, és hamar rákap az ember. Sok sikert az új élményekhez.
Hogy egy klasszikus mondással zárjam soraimat:
”Amíg a Föld kerek, mindig lesznek Rockerek!”
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése