Interjú alanyom egy pedofil! Igen, pedofil. A téma adott; napjainkban egyre többet foglalkozik a sajtó ezzel a jelenséggel. Talán túl is reagálják. Olykor tévesen ítélik meg a helyzetet. Természetesen, a gyerekbántalmazás elítélendő és törvénybeütköző cselekedet, de nézzük meg a másik oldalt is. Manapság a liberális országokban, már szinte minden legális, SM, HOMO … Én nem azt akarom mondani, hogy a pedofíliát legalizálni kéne, mert nem, én elítélem a gyerekbántalmazókat, de ettől függetlenül a média, a politikusok, direkte felhergelik a közvéleményt, ezzel is magukat állítva be „jófiúnak”.Interjú alanyom egy pedofil! Igen, pedofil.
Az ókori görögöknél, rómaiaknál, és napjainkban a katolikus egyházban is elfogadott szertartás a fiatalok … „segítése”. De nem húzom tovább a szót, lássuk a beszélgetésem eredményét. Reméljük valaki majd felháborodik rajta.
(Igen, minden szava igaz, a főszereplő, megtette és ha kiskorú lány vagy, akkor félj, mert a mumus nem létezik, de ő igen ;)
-Kérdésem: Hány éves vagy? (Ez egy érthető és fontos kérdés, ha látjuk az interjú témáját!)
Shy: Húsz.
-Jelenleg kapcsolatban élsz? (legális kapcsolat)
Shy: Pillanatnyilag nem.
-Volt már legális kapcsolatod?
Shy: Legális... Furcsa szó ez. Ez alatt azt érted, hogy velem egykorú lánnyal?
-Vagy idősebbel! De mindenképpen a büntetőtörvénykönyvnek megfelelő életkorban lévő lány.
Shy: ... Tetszik a megfogalmazás. És igen, többször is.
-Értem. Mondjuk el is hiszem
Shy: Aljas. XD
-Miben nyilvánul meg a te (nem) mindennapi vonzódási köröd?
Shy: Mint oly sokan, én is a fiatalabb lányokat preferálom. Ebben tulajdonképpen semmi különös nem is lenne, ha ez nem venne fel extrém mértékeket.
-Extrém mértékek?
Shy: Hát... Úgy fogalmaznék, hogy alulról súrolja a legalitás határait.
-Akkor itt az ideje az eddig elhúzott kérdésnek.
Volt már sexuális kapcsolatatod kiskorúval?
Shy: Szexuális jellegűnek mondanám.
-Kifejtenéd?
Shy: Nem vagy túl indiszkrét... Én sem leszek az. Természetesen kifejtem.
-Ez egy ilyen műfaj. Semmiféle fajta tabu téma nem lehet!
Shy: A teljesség kedvéért kezdjük talán a kevésbé "érdekesekkel". Első jelentős kalandomnak azt tekintem, mikor tizennégy évesen egy egyszerű játéknak, gyermeki tapasztalatszerzésnek titulálható rövid kapcsolatom volt egy nálam két évvel idősebb lánnyal. Akkor még kiskorúnak számított nem? Hehe. Szerintem érdemes megjegyezni, hogy akkor épp a huszonegy éves barátját csalta meg velem... Később, tizenhét évesen egy szintúgy tizenhat éves lánnyal kerültem összetűzésbe... Életem talán legkellemetlenebb emléke. És egy meghatározó pont is a szexuális orientáltságom terén is.
A növésben lévő lány még fejletlen, de már csüngő melleinek látványát azt hiszem az életben nem fogom tudni elfelejteni... Brrr... Soha többet olyan lány, akin egy-két kilónál több zsírfelesleg van.
Azt hiszem, akkor döntöttem úgy, hogy az akkor pár évvel azelőtti ideálom marad továbbra is az, akibe reménytelenül szerelmes maradok. A gond az, hogy őt utoljára tizennégy éves korában láttam, és nem tudok megszabadulni gyönyörű illúziójától...
Eh... Igen, kicsit eltértem a témától. Szóval vissza a kérdésre. Mindezek után elkezdtem "érdekes" dolgokat művelni. Olyanokra gondolok, mint például uszodai öltözőben kislányok kukkolása, és nyomasztóan fiatal lányok szexuális célzattal való mustrálása.
A legextrémebb, ami valaha történt pedig...
Nem kicsit szégyellem is, hogy ez egyáltalán bekövetkezett, de mit tagadjam, így volt. Anno két öcsémet - hála a jó égnek, hogy nincs lánytestvérem, mert akkor lehet, hogy most vérfertőzésről is mesélnék - nekem kellett levinni "megsétáltatni", azaz levinni a játszótérre, ami persze tele van jóval pubertáskor előtti gyermekekkel. A kicsik valamiért szeretnek kekeckedni a nagyobbakkal, így sokszor vagy tíz gyerek is csimpaszkodott rajtam, szó szerint nyúztak. Nem tudom, honnan jött a kósza ötlet, de egyszer az egyik öt év körüli lánykát - gyermekként ugye nem tudta mit csinálok vele - a már-már szokványos birkózós, engem-nyúzós játék közben... Hát... Csúnya szó, letapiztam. Oké, hogy folyton egymást "fogdostuk" a kicsikkel, de én kifejezetten olyan helyre nyúlkáltam, amire én szexuális célból gondoltam. Felébredt bennem a kíváncsiság. Nem nagyon emlékeztem, hogy milyenek a kicsi lányok, mert hat éves körül lehettem, mikor utoljára olyat láttam. Mikor a kicsik közül csak ő volt velem, önfeledt nevetését kihasználva félre-félre húzogattam (nagyon) rövid nadrágját, és bugyiját, nem sokkal később már apró, puha nemiszerv-kezdeményét is fogdostam... Hirtelen nem tűnt olyan rossz ötletnek, de később leesett, hogy mit tettem. Röstelltem magam, és hetekig nem akartam kimozdulni se otthonról. Akkor tudatosult bennem, hogy mivel utóbbi cselekedetem meglehetősen izgalomba hozott, valószínűleg pedofil vagyok. Sőt, talán rosszabb, hisz egy óvodáskorú gyermekre ráizgulni már infantofília.
Akkor gondolkodtam el azon is, hogy visszanézve addigi életemet, mindig is a fiatal, vékony, és... Hogy is mondjam... "Deszka" lányok vonzottak.
-Loli megfelelő szó lesz! Későbbiekben ezt használjuk
Shy: Áh, Vlagyimir Nabokov Lolita regényére célzol ezzel? Igen, valójában én is szívesebben használom magamra az internetes körökben már-már közkeletű "lolita komplexusos", azaz "lolikon" szót... Valójában majdnem ugyanazt jelenti, mint a pedofília, de mégis... Valahogy szebben hangzik.
-Igen, ha olyan szóval élünk, ami nem midnenki simer, máris elveszi az élét a jelentésének! Eddig kislányokról beszéltél csak. Kisfiúk? Bisexuális vagy?
Shy: Kegyetlen vagy.
Jó, jó, hogy a kisfiúknak sincs túl nagy mellük, meg ők sem szőrösek... De abszolúte nem hoznak lázba.
-Értem.
Hát legalább ennyivel is kevesebb "betegség"
Shy: Érdekes, hogy sokan gondolják, aki a kis melleket kedveli, az már egyből meleg is...
Persze nálam nem csak ennyiből áll a perverzióm, mint tudjuk.
-Mondtad, hogy volt már "normális" kapcsolatod is.
Az csak álca volt? Magadat és a környezetedet nyugtattad vele?
Shy: A fent már említett két lánnyal (bőven) lett volna alkalmam elveszíteni a szüzességem, mint olyan, de... Ez valami hülyeség lehetett, amihez valamiért nagyon ragaszkodtam; az Igazival szerettem volna először szeretkezni, vagy legalábbis egy fiatal szűzzel. Mint valami mesében, hehe. Hát ez nem jött össze, ugyanis húsz évesen egy nálam egy évvel idősebb hölggyel hozott össze a sors. A negyedik, vagy talán az ötödik fiú voltam neki az életében, így tapasztalattal, azzal rendelkezett. Meg keblekkel is, elég dúsan. Persze nem mondom, hogy rossz volt, nagyon is jó! Egy érett nő látványának - és érzetének - megvan a maga varázsa, fizikálisan nem picit hoz lázba. De ami a fantáziámat olyan mértékben beindítja, hogy az agyam hallhatóan kattog, és láthatóan szikrázik, az mindig is... Ne ragozzuk túl, egy loli volt.
Álca? Nem mondanám. A lány belém szeretett, nekem pedig mindegy volt. Voltam már fordított helyzetben, és egyik lány sem adta meg nekem az esélyt. Én nem voltam ilyen. Legalább neki legyen jó alapon... Persze nekem se volt rossz, mint említettem... Csak nem volt az igazi. De legalább elmondhatom, hogy volt egy normális, kiegyensúlyozott kapcsolatom. A végén még sajnáltam is, hogy véget ért... Épp kezdtem megszeretni a lányt. (1
-Ez nagyon romantikus. Nem próbálod meg megint a lánnyal?
Shy: Ő szerette volna, hogy legyen köztünk valami, és ő szerette volna azt is, hogy vége legyen. Mintha nekem beleszólásom se lett volna... Ő jött, rám rontott, letiport, és eltűnt. Tömören így írnám le viharos, de kellemes kapcsolatunkat.
-Akkor elmondhatjuk, hogy nem voltál belé szerelmes. Voltál már szerelmes? (kiskorúba vagy nagykorúba)
Shy: Is-is. Kifejtsem?
-Természetesen.
Shy: Rendben, akkor untatlak egy cseppet. Ha három gyerekszerelmemet nem vesszük figyelembe, az első tizenkét éves koromban volt, és nagyjából két évig tartott. Ő az, akit már mondtam, hogy a mai napig nem tudom elfelejteni. Valójában minden lányban őt keresem... Tizennégy évesen, nem sokkal az első - szintén már említett - szexuális jellegű kapcsolatom után egy 17 év körüli, nálam jóval érettebb gondolkodású lány fogott meg... Azt hittem az is szerelem, de nem, csak azt akartam, hogy az legyen. Előző csalódásomat próbáltam feledni. Nem sikerült. Esélyem sem volt, meg távol is laktunk egymástól, úgyhogy végül semmi sem jött össze. Ekkor igencsak bezárkóztam, évekig nem is próbálkoztam a lányoknál. Életem legszebb éveit pazaroltam számítógépes játékokra, én marha... Az internet hozott változást az életembe. Haverjaimnak hála rászoktam az animékre és mangákra, bár eleinte elfogult voltam, a hentaik is érdekeltek némelyest, kiváltképp a loli-hentaik. Persze nem azok tettek beteggé, alapból az voltam mindig is, heh. Szóval az internet. Chat-es szerelem. Mivel teljesen elszoktam a valóságtól.
Ebbe a csapdájába is beleestem 18 évesen.
20 évesen, az általad "normálisnak" nevezett kapcsolat előtt egy "normális" - értsd nálam alig két évvel fiatalabb - lányba habarodtam bele, persze ez is sanyarú véget ért.
Mindent összevetve úgy érzem, hogy igazán csak egyszer voltam szerelmes - először.
-Kalandos szerelmi élet. De talán minden ilyen korú fiú elmondhatná ugyan ezt. De elszakadtunk a fő témánktól.
Mi a véleményed a pedofíliáról? Gyermekbántalmazásokról. Egyre többet hallani ilyen esetekről. Nem tartod gerinctelen undorító dolognak, egy ártatlan gyermek bántalmazását?
Shy: Megvetem az összes embert, aki ilyenre fanyalodik. Igen, többek közt magamat is. Az, hogy konkrét tettekig nem fajulnak pervertált gondolataim nem ment fel semmi alól. Bár az én - nem is annyira - titkolt vágyaim egy fiatal lány eljuttatása abba a paradicsomba, ahová csak egy fiú viheti el, nem pedig saját kielégülésemre hajazó, öncélú nemi erőszak. De teljesen tökmindegy melyiket művelném ezek közül, hisz az érvényes jogszabályok szerint mindkettő börtönbüntetést vonna maga után...
Most visszakérdeznék. Hallottad-e azt, hogy egy újság egy állatkínzással kapcsolatos cikkével kapcsolatban több, mint tízszer annyi visszajelzést és levelet kapott, mint egy azt megelőző gyermekbántalmazással kapcsolatosra?
-Nem! De megértem. Nincs cukibb egy apró kicsi állatnál!
Shy: Bahhh... Ez undorító. Az emberiséggel van a baj. Jobban elítélik egy nyamvadt állat bántalmazását, mind egy kislányét. És még én vagyok a beteg...
-Barátaid tudnak a perverzióról? Mit szólnak hozzá?
Shy: A barátaim, és azon haverjaim, akikben megbízok, tudnak róla persze, már majdnem hogy kérkedek vele. Többnyire jó poénnak veszik... Mert többségük nem tudja, hogy mennyire komoly. És a fenti esetekről sem tudnak.
-Akkor viszont köszönöm, hogy ilyen őszintén beszéltél magánéletedről.
Shy: Ezt persze annak függvényében tettem, hogy megbízok benned, és abban, hogy ez az interjú anonim marad, és nem a megyei rendőr főkapitányságon végzi!
-HEHE
Shy: Sikerült megfelelően objektív képet adnom, vagy még kíváncsi vagy dolgokra?
-Miért fajul valaki ilyen irányba? Pszichológussal beszéltél már? Vagy valami öndiagnózis? Család káros behatása?
Te mint "szakértő", szerinted, miért lesz valakiből lolicon?
És még egy idevágó kérdés: Van a baráti, vagy ismeretségi körödben, aki hasonló beállítottságú, esetleg más, nem normális az érdeklődési köre?
Shy: Huh, de sok kérdés ez így hirtelen. Az első hármat összefoglalnám, nem érdekel holmi agyturkászok véleménye, nem vagyok én annyira idióta, hogy ne tudjam magamtól mi bajom. Vagy ha mégse tudnám, akadnak szakkönyvek, és tudok olvasni. És ezek alapján igen, minden, amit itt mondtam, öndiagnózis. Hogy ki miért válik loliconná, azt én megmondani nem tudom, egyedül a magam nevében beszélhetek. Egyes pszicho-patológusok szerint az ember már a génekben hordozza a hajlamot, szerintem a tapasztalatok alakítottak ilyenné. Nem voltam egy csodagyerek, de négy éves korom óta rendszeresen olvasok, mindenféle tudományos tartalommal is találkoztam, nyolc-kilenc évesen már javában tisztában voltam az szexualitással és a szaporodás folyamatával. Talán túl korán, ugyanis már akkor is igyekeztem megszerezni első tapasztalataimat, és mint olyan, a dolgokról általában az első emlékek a legerősebbek és legmeghatározóbbak - én erre vezetem vissza a fiatal lányok imádatát.
Élőben csak egy hozzám hasonló lolicont ismerek, huszonegy évesen egy tizenöt éves lánnyal jár... Már nem először
Amúgy meg csak internetről ismerek srácokat, akik hozzám hasonló komplexusokkal küzdenek.
Megemlíteném még elvetemült világi cimborámat, aki kizárólag sellőkre, elfekre, és különböző nem emberi kinézetű humanoidokra izgul. Ez megfelel nem normális érdeklődési körként? Heh...
-Több, mint vártam
Köszönöm az interjút! Sok szerencsét, vagy talán inkább ne, a te és gyermekeink érdekében.
Shy: Én is köszönöm, hogy megoszthattam tudásomat, remélem hasznod válik belőle. A gyermekeket meg nem kell féltened, (talán) van bennem annyi akaraterő, hogy ne tegyek semmi meggondolatlant. Reméljük a többi loliconnak is lesz annyi akaratereje.
Viszlát!
u.i.: Természetesen tiszteletben tartom, alanyom névtelenségéhez való jogát, igen kérésre sem adom ki személyazonosságát, kivéve ha a rendőrség fenyeget :D
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése